All posts by admin

02feb/14

Művelődési Otthon

A jelenlegi Művelődési Ház alapjait 1956-ban kezdték lerakni. Korábban a kultúrház a jelenlegi mozi helyén a régi iskola és óvoda épületében működött, amely azonban nem volt alkalmas zenés táncos rendezvények lebonyolítására. Az építkezés jórészt tanácsi pénzeszközből valósult meg, de jelentős volt a lakossági hozzájárulás is. A társadalmi munkában zajló építkezést a tiszacsegei ács és kőműves mester, Ferge Gyula és segítője, Ferge Sándor irányította.

IMG

Korabeli kép a 60-as évekből

A Művelődési Ház építését 1958-ban fejezték be, névadója Petőfi Sándor lett. Hosszú időn keresztül az épület bejárati és hátsó fali homlokzatát Petőfiről készített falfestmények díszítették. A színpad fölötti homlokzaton az akkori Magyar Népköztársaság címere volt látható. A falfestményeket Tóth Béla készítette. A kultúrház egy nagyteremből és egy kisebb klubteremből állt, de hatvanas években rövid ideig helyet kapott benne a könyvtár is. A Művelődési Ház avató ünnepségét követően a nagyközönség birtokba vehette a közel 500 fő befogadására alkalmas épületet, amely azóta is társadalmi, ünnepi és zenés táncos rendezvények lebonyolítását teszi lehetővé. A kultúrház megnyitásától kezdve hosszabb ideig Jánossy Zoltán igazgató irányítása alatt működött, őt követte Szuhai Géza népművelő, Molnár András, Tikász László, Szilágyiné Nagy Katalin illetve Vadász Hedvig.  Pusztai Lászlóné és Víghné Podhorszky Piroska vezetése után, 2013. január 1-jétől intézményi irányítás alá került az épület, amely ma a Dr. Papp József Városi Könyvtár és Művelődési Otthon nevet viseli. A kultúrház jelenlegi intézményvezetője Ládi Jánosné.

Forrás: Németh József nyugalmazott polgármester elbeszélése alapján
02feb/14

Zsellérház

1883-ban épült Múzeumház az alföldi vagy közép-magyar háztípust reprezentálja. Az Óvoda utca 26. szám alatti zsellérház a XIX. század végi paraszti életmód emlékeit mutatja be állandó kiállítási jelleggel. A házat a hajdani tulajdonosa, a Ferge-család építette. Az épület fehérre meszelt vályogfalú, nádtetővel fedett. A hármas térbeosztású jobbágyház pitvarába belépve a konyhával találjuk szembe magunkat.

_DSC4171

A szobában található az eredeti állapotában meglévő búboskemence, amelyet a konyhából lehetett fűteni. A pitvar másik oldalán, pedig a kamra helyezkedik el. A Múzeumház konyhai berendezése Tiszafüred és Mezőcsát fazekas műhelyeiben készült cserépedényekből, evőeszközökből és különböző használati tárgyakból állnak. A hagyományos paraszti életrend szerint az asszonyok helye a kemence és a kandalló körül volt, a férfiak, pedig a saroklócán ülve étkeztek, tanyáztak. A vendégeket a nyoszolya előtti karosszékbe ültették. A tiszacsegei Zsellérházat népi építészeti műemlékké 1963-ban nyilvánították.

Forrás: Dr. Papp József: Tiszacsege Vendégváró kalauz, 1996